Diószegi Lajos 1912. április 27-én született Zilahon, kántortanító, magyar-történelem szakos tanár. Elemi iskoláit Ady vármegyéjében, akkor még Erdélyországnak nevezett országrészben, Zilahon végezte. A kántortanítói oklevelét a Debreceni Református Tanítóképző Intézetben szerezte 1933-ban.
Oklevélszerzésének évétől a tanórán kívül is sokat foglalkozott kisgyermekcsoportokkal. Törvényként alakult ki benne, hogy amit csináltat a gyerekekkel, azt előbb meg kell szerettetni velük.
1933-ban a debreceni ispotályi református elemi iskolában vállalt helyettesi munkát. Előrelépést jelentett 1936 januárjától a hajdúszováti nagymező-dűlői tanyasi iskolához kerülése. Kiváló munkakapcsolatot alakított ki a szülőkkel, vasárnap délelőttönkénti közös rádióhallgatással, beszélgetésekkel, iskolai színjátszó csoport szerepeltetésével. A fásítás és virágosítás eredményeként „Virágos iskolának” nevezték el a tanyasi iskolát. 1936 augusztusában a belterületi „szováti” iskolában kapott állást. Vezette a vasárnapi iskolát és a lánykör énekkarát, a szóló énekeseket harmóniummal kísérte.
Nagyon sokrétű volt. A kántori teendőket 1948. 07. 30-ig végezte. Sikeresen vezette az analfabéta-tanfolyamot. Iskolaszéki tag, a Diákkaptár tanárelnöke. Vezeti az általános iskola irodalmi munkaközösségét. A pedagógus könyvtár kezelője. 1964-ben az Egri Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán diplomát szerzett.
1955-től 1973-ig kultúrotthon-igazgató. Tartalmas, nagyon mozgalmas élet zajlott akkoriban az intézetben. 1951. szeptember 1-től alakult meg a történelmi szakkör. Téma eleinte a hun – magyar mondavilág, nemzeti és helytörténet. 1971-től vette fel a szakkör Makláry Pap Mór néptanító nevét. Diószegi Lajos, ekkor már a község művelődésének, közéletének meghatározó személyisége. Hat alkalommal vettek részt az Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton legtöbbször megyei első díjjal, de országosan is elismerve. Hajdúszovát nevét a honismeret területén országosan ismertté tette. Működött egy kiscsoport, egy nagycsoport és a felnőttek honismereti szakköre.
1976-ban vonult nyugdíjba. Az ő nevéhez fűződik a „Derűs alkony” nyugdíjasok klubjának megalakítása is. A megtartó falu mozgalomba való bekapcsolódás eredményeiről nyilvános foglalkozásokon számoltak be. 1983. április 23-án komplex Honismereti Nap keretében az előadói konferenciát községünkben rendezték meg. 1985. május 10-én „Levéltári Napok” keretében kihelyezett rendezvényre került sor. 1988-ban kapcsolódik a szakkör a Kölcsey Művelődési Központ által meghirdetett Megtartó falu mozgalomba. 1217 foglalkozást tanúsítanak a naplók, s 42 év alatt 692 tagja volt a szakkörnek. A gyerekek több mint 40 egészhetes kiránduláson vettek részt. Sok-sok éves gyűjtőmunka eredményeként jött létre általa a „Múzeumszoba”. 500-nál is több használati tárgyat gyűjtöttek össze.
Hajdúszovátról kitartó és több évtizeden át végzett munkájának eredményeként nagy mennyiségű anyag gyűlt össze képek, hanganyagok és dokumentumok formájában. 1993-ban a Lakitelek által hirdetett pályázaton, Hajdúszovát története című munkája VI. díjat nyert. Ebből a munkából készítette el „Fejezetek Hajdúszovát helytörténetéből és néprajzából” címmel 1994-ben kiadásra került könyvét. Akik ismerték tudják: szinte mindig dolgozott.
Több évtizedes kiemelkedő tanítói, népművelői munkájáért Hajdúszovát Község Önkormányzata 1991-ben a község első díszpolgárává avatta. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomás pedagógus, Kölcsey Ferenc díjas. A felsoroltakon kívül még többször kapott elismerést a Szocialista Kultúráért, Honismereti mozgalomért, Kiváló társadalmi munkáért, Három évtizedes munkáért, Kiváló munkáért.
2006-os halála után, mint a megye kiváló pedagógusa, bekerül a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület által kiadott Pedagógusok Arcképcsarnoka 2007-es kiadványába.
Büszkék vagyunk, hogy intézményünk a néhai Diószegi Lajos nevét viseli. Méltónak lenni egy ilyen névhez több mint egyfajta létezés.
Iskolánk névadójáról készült videó: